vissza Fodor, az aranykovács
     
 

Fodor, az aranykovács

A plakettel még nem tud játszani a 8 és fél hónapos Nadine

Sorozatban hatodik bajnoki aranyérmét söpörte be vasárnap a Domino-BHSE férfi vízilabdacsapata. A szegedi születésu Fodor Rajmund a legutóbbi négyben játszott (fo)szerepet. Tizenhárom éve tagja a válogatottnak, olimpiai, világ- és Európa-bajnok, nem is egyszeres, de hazai világeseményen még egyszer sem hallhatta a dobogó tetején állva a Himnuszt. Most erre készül.

Fodor Rajmund (jobbról a negyedik) itthon negyedik bajnoki címét ünnepelhette.
Fotó: MTI
- Gratulálok az aranyéremhez. Önnek ez hányadik? - érdeklodtem a 30 éves klasszisnál.
- A Dominóval a negyedik. Már csak egy választ el az örökös bajnoki címtol. Ez azoknak jár, akik ugyanabban a csapatban öt bajnoki elsoséggel büszkélkedhetnek. Nálunk Bárány Attila és Kovács Olivér már hatnál, földim, Molnár Tomi, Kiss Gergely és Biros Peti pedig ötnél tart. Ok már örökös bajnokok, jövore én is az lehetek.

Mindig a Vasas


- A négy finálé közül most volt a legnehezebb megszerezni az aranyérmet?

- Azt gondolom, mindenképpen. Nulla kettorol még egyszer sem játszottam döntot. Négy évvel ezelott - az emlékezetes bunyós fináléban - a parton állva éltem meg, hogy vesztett állásból ford ítottak leendo csapattársaim a Vasas ellen. Mindezt most saját borömön tapasztaltam meg. Ebbol a szempontból - bár mindegyik egyformán kedves - a mostani a legértékesebb. Két évvel ezelott 3-1-re múltuk felül a piros-kékeket, akiknél akkor Kásás, Kósz és Madaras is játszott. Az erosebb Vasas volt, viszont a mostani játékban, csapategységben jobbat produkált.

- Az elso két mérkozést az angyalföldiek nyerték. Tegye a szívére a kezét, nem ingott meg az aranyérem megszerzésébe vetett hite?

- Visszakérdezek: kiben bízzon az ember, ha nem saját magában és a csapattársaiban? A finálé elso ketto felvonásán a Vasas gátlástalanul, felszabadultan pólózott. Eloször a harmadik meccsen szembesültek az esélyesség terhével. Számukra az volt az elso igazi tétmérkozés. Az eredmény mindenki számára ismert: 15-5-re gyoztünk. Megremegett a kezük, a rutinunkkal ezt kegyetlenül kihasználtuk. A nagyszeru siker hitet adott a folytatásra . A negyedik összecsapás megint rendkívül kiegyensúlyozott volt, hat tized másodperccel a vége elott Benedek Tibi klasszisa döntött a javunkra. Na az megint jókora tordöfés volt az angyalföldi játékosok szívébe.

Felálltak a padlóról


- Az egyenlítést követoen arra lehetett gondolni, hogy a Koér utcában megint hengerel a Domino. Ehhez képest úgy indult a találkozó, hogy a Vasas 3-0-ra elhúzott...

- Ne várja azt, hogy azt mondjam, betojtunk, mert ez nem lenne igaz. Az viszont elismerem, nem ilyen kezdésrol álmodtunk a mindent eldönto csatában. Csakhogy azért nagy csapat a Domino, azért szerepelnek klasszisok a gárdában, hogy képes legyen felállni a padlóról. Mint most. Csak a legnagyobbakat, az igazi bajnokokat jellemzi ez. Lélekben hihetetlenül erosek voltunk. Megpróbáltuk tisztába tenni magunkat. Tudtuk, mire vagyunk képesek, és megcsináltuk!

Így nyert a Honvéd

Az alapszakaszban mindössze két pontot veszítve végzett a táblázat elso helyén a Domino. Így a Vasas elleni finálét hazai medencében kezdhette. Pocsékul, Steinmetz Barnáék 10-8-ra nyertek. A Komjádi-uszodában is ok voltak a jobbak, ezúttal 9-8-ra. A javarészt fiatalokból álló angyalföldieknek már csak egyetlen gyozelem hiányzott ahhoz, hogy 1989 után ismét magyar bajnoknak mondhassák magukat. Erre még mindig várniuk kell, ugyanis a harmadik meccset 15-5-re hozta a Honvéd, a negyediken 9-8-ra gyozött, a mindent eldönton pedig 0-3-ról 8-6-ra.

- Nagy bulit csaptak?
- Nem estünk túlzásba. Sokan közülünk már családos emberek, úgyhogy nem volt "ereszd el a hajamat". Elmentünk az egyik étterembe, ott borozgattunk, beszélgettünk. Természetesen a párom, Bernadett is velem tartott. Na és persze ott volt a klub szintén bajnok ságot nyert noi csapata. Európában biztos, de lehet, hogy az egész világon a Domino-BHSE az egyetlen olyan klub, amelynek a férfi és a noi gárdája is megnyerte hazája bajnokságát. Nagyon büszke vagyok erre.
Himnusz, magyar földön

- Amikor megszólalt a finálé végét jelento dudaszó, eszébe jutott-e, amióta édesapa is, a mostani elsoség volt az elso diadala?

- Hogyne. Nadine kislányom nyolc és fél hónapos, de az aranyéremmel nem tud játszani. Olyat ugyanis nem kaptam, csak plakettet. Az pedig még túl nehéz neki. Majd ha nagyobb lesz. Ott leszek én neki, most majd igyekszem mindent bepótolni. Az elmúlt tizenhét nap alatt kilenc fontos meccset játszottunk. Már pedig ilyenkor a meccs elotti éjszakát együtt töltjük. Alig voltam itthon.

- Szerdán hirdeti ki Kemény Dénes szövetségi kapitány a keretét. Közeleg a hazai rendezésu Világkupa, majd a belgrádi Európa-bajnokság. Mit remél ettol a nyártól?

- Szer etném azt az érzést megélni, hogy magyar közönség elott nyerhessek. Öt évvel ezelott az Eb-n ez nem sikerült. A Világkupán a világ legjobb nyolc nemzete lesz jelen. Édes Istenem, mit nem adnék, ha a szüloföldemen állhatnék fel a dobogó tetejére, és hallhatnám a tiszteletünkre felhangzó Himnuszt. Na látja, ennél nagyobb motiváló ero nem kell.


Szélpál László, , 2006-05-16